ÖSSZEFOGÁS
1956 katonai és polgári örökségének
megőrzéséért
Közhasznú Egyesület

            
MENÜ

Az Összefogás 1956 katonai és polgári örökségének megőrzésért –Egyesület

ALAPSZABÁLYA

(Rövidített  szöveg)

I. Általános rendelkezések

  1. 1. A szervezet neve: Összefogás 1956 Katonai és Polgári Örökségének Megőrzéséért
  2. A szervezet nevének rövidítése: Összefogás 1956 Örökségéért. – Jelen Alapszabályban, a továbbiakban: Összefogás, ill. Egyesület
  3. Az alapítás éve: 2011.
  4. A szervezet jogutója a Történelmi Igazságtétel Bizottság (továbbiakban: TIB) Katonai Szervezetének, mely 1990-ben alakult 400 fővel és országos jelleggel működött, saját anyagi forrással is rendelkezett. 2010-ig részesült a Szabadságharcosokért Közalapítvány TIB-nek nyújtott támogatásából is. 2010-től a TIB vezetői ezt a támogatást megtagadták a Katonai Szervezetétől.) Az új szervezet a Katonai Szervezet és több TIB vidéki tagozat összefogásából alakult.
  5. A szervezet működési területe: országos és határon túli
  6. Az Egyesület jellege: közhasznú, non-profit
  7. Minisztériumokkal, főhatóságokkal, önkormányzatokkal, országgyűlés képviselőkkel, más ’56-os szervezetekkel jó együttműködésre törekszik.
  8. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  9. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

10. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi, önkormányzati képviselő jelöltet az erre vonatkozó alapító okirat módosítás évét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott, valamint ezt a továbbiakban is kizárja.

11. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

 

II. Célok és feladatok

  1. Az Összefogás olyan érdekvédelmi és hagyományőrző nonprofit, közhasznú társadalmi szervezet, mely ápolja az 1956-os forradalom és szabadságharc katonai és polgári örökségét.
  2. Képviseli 1956 résztvevőinek és meghurcoltjainak jogi érdekeit.
    1. Folytatja az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői politikai, gazdasági, jogi, társadalmi rehabilitációjának és kárpótlásának megvalósítását.
    2. Lehetővé teszi és szorgalmazza a mai generáció részvételét ezen tevékenységben.
      1. Szervezett keretek között képviseli és segíti az 1956-os nemzeti forradalom és szabadságharc politikai, társadalmi és gazdasági célkitűzéseinek napjaink lehetőségeihez alkalmazható megvalósítását.
      2. Közreműködik hazánk politikai, társadalmi, gazdasági rendszerének az Összefogás eszmeiségének megfelelő alakításában.
      3. Állást foglal az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint az abban résztvevőket érintő kérdésekben az illetékes állami és társadalmi szervek, illetve - a tömegkommunikációs eszközökön keresztül - a közvélemény előtt.
      4. Elősegíti a hazai és nemzetközi kapcsolatok, együttműködés fejlesztését.
      5. Együttműködik más 1956-os szervezetekkel.

10. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

a)    szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

b)    nevelés és oktatás, ismeretterjesztés,

c)    kulturális tevékenység,

d)    emberi és állampolgári jogok védelme,

e)    a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

 

 

III. Főbb tevékenységi körök

1. Valamennyi tag kötelessége erősíteni az Összefogás Egyesület közösségi munkáját.

2. A hagyományőrző tevékenység, többek között a kegyeleti munkával, emlékhelyek felállításával, emlékünnepek rendezésével valósul meg.

3. Kongresszusok, konferenciák, ankétok, szakszemináriumok, előadások, sajtótájékoztatók, klubdélutánok, filmbemutatók stb. rendezése, illetve részvétel más, hasonló programokon.

4. Történelmi kutatómunka szervezése, elősegítése. Különösen a mai generáció tagjaink kezdeményezéseit támogatjuk.

5. Közreműködés a forradalomra, valamint a megtorlásra vonatkozó tanulmányok kidolgozásában illetve véleményezésében.

6. Bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, kapcsolattartás bel- és külföldi szervezetekkel, egyesületekkel beleértve az emigráció és a határon túl élő magyarok szervezeteit.

7. Egyéni és jogi tagok számára érdekképviselet, érdekvédelem biztosítása.

8. A fiatalok oktatásának, kutatómunkájának segítése diplomaterv javaslatokkal, egyetemi, főiskolai és középiskolai hallgatók részére szervezett fórumokkal, pályázatok kiírásával.

IV. Tagság

  1. Tagsági követelmények:

a)    Betöltötte a 18. életévét

b)    Rendelkezik az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékérmével, vagy oklevelével

c)    Mindazon személyek, akik életkorukból adódóan nem lehettek részesei az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, de az elmúlt években, évtizedekben magatartásukkal bizonyították elkötelezettségüket 1956 iránt.

  1. Az Összefogás tagsági felvétele, valamennyi tagi kategória esetén az Elnökségnél történik.
  2. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról, elfogadják az Egyesület céljait, a kötelezettségek teljesítését vállalják.
  3. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét.
  4. Tiszteletbeli tagoknak választhatók az elnökség döntése alapján azok a magánszemélyek, akik az Összefogásnak vagy 1956 ügyének különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.
  5. A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Összefogás szervezetében tisztséget vállalni, választási és választhatósági joggal rendelkezni, az Összefogás szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.
  6. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Összefogás által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal rendelkeznek.
  7. Kötelesek az Összefogás eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen a tárgyév január 31-ig a székhelyhez személyesen vagy az egyesület bankszámlaszámára befizetni. A pártoló tagok kötelesek a vállalt anyagi támogatási kötelezettségüket a tárgyév január 31-ig a székhelyhez személyesen vagy az egyesület bankszámlaszámára befizetni, a tiszteletbeli tagok az Egyesületet erkölcsileg támogatni.
  8. A tagsági viszony megszűnik

a)     kilépéssel,

b)     kizárással

c)     tag halálával

d)     jogi személy tag megszűnésével

 

10. A kilépési a szándékot az Elnökségnek kell bejelenteni.

11. Kizárásról a közgyűlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit huzamos ideig nem teljesíti, tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Összefogás érdekeit. A kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az Összefogást sértő tevékenysége megszüntetésére az elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, felhívta, de a tag ennek hatására sem pótolja mulasztását vagy nem változtat tevékenységén. Az elnökség köteles értesíteni az érintettet az eljárás megindításáról, biztosítani a kell a védekezési lehetőséget illetve kioktatni a határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségéről. A kizárási javaslatot az elnökség terjeszti a közgyűlés elé. Kötelező a kizárandó tag írásbeli véleményének a közgyűlés elé terjesztése is.

 

V. Választott szervezetek és tisztségviselői

  1. 1. Közgyűlés
  2. 2. Elnökség
  3. 3. Ellenőrző Bizottság

 

VI. Az Egyesület vezető tisztségviselői

  1. Az Egyesület elnöke
  2. Az Egyesület ügyvezető alelnöke
  3. Az Egyesület gazdasági alelnöke

 

  1. 4. A vezető tisztségviselők visszahívása

a)    Ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni.

b)    A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse.

c)    A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani.

6. A határozatok rendje

A közgyűlésről, az elnökség és az Ellenőrző Bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

A vezető testületek döntéseit 30 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel,  valamint erről összefoglalót kell közzétenni az egyesült tagsági tájékoztatójában

7. A vezető testületi összeférhetetlenség

a)    A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

VII. Választás vagy megbízatás útján létrejött szervezetek

és azok tisztségviselői

  1. 1. Tiszteletbeli elnökségi tanácsadók közössége
  2. 2. Eseti munkabizottságok

1.Tiszteletbeli elnökségi tanácsadók közössége (Létszám: az elnökség létszámának kétszerese)

a)    Az Összefogás elnöksége azon volt tagjai, akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé a rendszeres közreműködést szervezeti életünkben, azonban tanácsaikkal segíthetik az elnökségi tagok munkáját:

-      1956-ban kiemelten jelentős tevékenységet végeztek

-      1957 és napjaink közötti időszakban 1956 értékeinek megőrzésében életük, munkásságuk példaértékű

-      Az 1988 utáni időszakban érdemlegesen segítették az 1956-ot megőrző, fejlesztő szervezeti munkát.

b)    Felkérésük, megbízatásuk, vagy visszahívásuk az Összefogás elnökségének jogköre. Személyükre bármelyik Összefogás tag tehet javaslatot.

c)    A tanácsadók bármely közélet témában felkérhetők személyes véleményük közlésére.

 

 

2.Eseti munkabizottságok

Időszerű feladatok problémák megoldása érdekében az Elnökség kezdeményezésére lehet estei munkabizottságot megalakítani.

 

VIII. Az Egyesület gazdálkodása

  1. A közgyűlés az éves tagsági díjat (minimum) évi 1.000 Ft-ban, azaz egyezer forintban állapítja meg. Továbbiakban a tagdíj összegéről a közgyűlés évente határoz.
  2. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

 

a)    tagdíj,

b)    adomány, támogatás,

c)    pályázati bevétel,

d)    egyéb bevételek.

 

A közgyűlés az éves tagsági díjat (minimum) évi 1.000 Ft-ban, azaz egyezer forintban állapítja meg. Továbbiakban a tagdíj összegéről a közgyűlés évente határoz.

  1. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.
  2. Az Egyesület nevében, vagy javára – vagyon gyarapítás érdekében - országos, valamint határon túli magyar lakta szervezeteknél gyűjtést szervezhet.
  3. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.
  4. A beszámolót a közgyűlés - az elnökség előterjesztése és az Ellenőrző Bizottság véleményezése birtokában - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
  5. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít.
  6. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.
  7. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

IX. Az Egyesület működésének nyilvánossága

  1. Az Egyesület az évi programjáról tagjai számára tájékoztatót küld.
  2. A vezető testületek döntéseivel azonos módon hozzák nyilvánosságra az egyesület működésének módját, szolgáltatásainak igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket.
  3. A tagok a testületi ülések jegyzőkönyveit a hivatali helyiségben, az irodavezetővel előre egyeztetett időpontban, megtekinthetik.
  4. Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján közzétenni.
  5. Az Összefogás napi munkájában megkülönböztetett figyelmet fordítunk az internet használatára.
  6. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.
  7. A médiában az Összefogás működéséről, programjairól, állásfoglalásairól a szervezet elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag nyilatkozhat.

X. Záró rendelkezés

  1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
  2. Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten, 2011. október 17. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.


Kelt: 2011. november 17.


Kovács Sándor

elnök                                                                                                     

Krisár Miklós

ügyvezető-alelnök

Ellenjegyzem

2011. november  17-én

Dr. Fazekas Róbert

ügyvéd

Asztali nézet